|
A Hárpia egy kooperációs "kombó" - a Teleki Sámuel által nyitott vonalat folytatja - kés, önállóan is hordható tokkal, szíjtáskába integrálva. A bőrös munkákat ezúttal is Varju Tomi végezte, a kés elkészítését én.
A névadásról: eredetileg is egy "tropikus jellegű" irányvonalat céloztunk meg, de miután a készítés közben ez a kis dög kétszer is "megcsípett", ráragadt. Aztán ez némileg kihatott a formájára is... És az egész összeállításba belegyúrtunk valami "esőerdő-érzést".
A kombó története kicsit "kalandos".
Egy indiai damaszt késsel kezdődött, amit Norbi portáltárs szerzett be valahonnan. Norbi vonzalma az érdekes formák iránt ismert lehet a galériájából, de ezzel a késsel mellényúlt. A kovácsolás szépre sikerült, de a formai alakítás... gyakorlatilag olyan érdekesre, hogy használhatatlan lett.
Norbi aztán - jó régen - elküldte hozzám, hogy próbáljak valamit kihozni belőle. Sokáig töprengtem, nézegettem, de az öncélú lyukak és bemarás, valamint a megfoghatatlan markolat feletti szörnyülködésnél tovább nehezen jutottam.
Jó pár vázlat, firka született, de egyik sem volt az igazi.
Közben elkészült a Teleki szett és Norbi kibővítette az igényeit egy ehhez hasonlóra, a damaszt kiskés köré építve.
Ezzel aztán alaposan feladta a leckét. Varju Tomit is bevonva az ötletelésbe, lassan-lassan kialakult a végleges elképzelés.
Alapos átformázás következett...
Ekkor rögtön kiderült, hogy van baja bőven a pengének: durván elköszörülték (a penge két oldala aszimmetrikusra sikerült és még meg is csavarodott), valamint egy kritikus helyen előbukkant egy kis hegesztési hiba is... Ezeket a problémákat később nagyrészt orvosolni kellett. (Részleges újracsiszolás, majd maratás, stb.)A lyukak helyére fa betétek kerültek, így kontúrosítva a markolatrészt:
Az egész penge síkba csiszolása után vörös fiber alátétre, gyöngyház lemez panelek kerültek, mozaikszegecsekkel.
Aztán következett a finiselés, díszítő és fogást segítő beköszörülésekkel, az él teljes újra profilozásával, stb. Finom konvex élezést kapott - most borotvál.
Aztán következett Tomi a tokkal, ami formázott és fűzött marhabőr, boa betéttel. Önállóan is hordható nyakban.
Végül megalkotta hozzá a szíjtáskát - a tőle megszokott színvonalon. 
Fűzött, szironyozott marhabőr, boa betéttel. A hátsó kis rekeszbe szépen besimul a kés tokkal együtt, elé pedig elférnek a legszükségesebb személyes holmik. (Sasszemű késportál tagoknak feltűnhet, hogy Raga nemrégiben publikált /remek / kooperációs tokján ugyanilyen bőr betét látható. Nem véletlen az azonosság: közös beszerzés volt anno a kígyóbőr. Az már inkább érdekesség, hogy egymástól függetlenül, ilyen egyszerre nyúltunk ugyanahhoz az anyaghoz, ami már legalább egy éve hevert a fiókban. Boa szezon van, vagy ilyesmi...  )
Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
