|
Impulzív módon készítek késeket. Van úgy, hogy valami "csak úgy" jön, aztán muszáj megcsinálnom. Pedig igyekszem ütemezni, meg listákat írok, meg minden (hogy ne sodorjon el a széles néptömegek haragja...  ), de vannak ilyenek. Különösen most, amikor közeleg a karácsony, az ajándékozás és a bejgli-mérgezés ideje...
Szóval, ez is ilyen.
A Mephisto.
A története - szokás szerint - hosszú és szövevényes.
Egy bizonyos éltársunknak hála, egy ideje már viszonylagos gyakorisággal megfordulhatunk a Villányi borvidéken, élvezve az ottani kiváló társaságot és a majdnem ilyen kiváló borok rettentő mennyiségét.
Több remek helybéli borásszal is megismerkedtünk.
Néhányuknál (a remek borok mellett) igazán baráti fogadtatásban részesültünk, igazán kedves, jó embereket ismertünk meg személyükben. Ami mindig örömteli dolog.
Egyikük Vitényi Donát, akit név szerint is meg kell említenem. Egybehangzó szakértő vélemények és többszöri személyes tapasztalatok alapján, az egyik legtehetségesebb, legígéretesebb fiatal borász a vidéken.
Ördögien jó borai vannak.  
(A jelző nem véletlen: borai nem csak finomak, de olyan élettani hatásokkal is bírnak, melyekről félhomályos sarkokban, suttogva illik csak beszélni. Példának okáért, egyik utóbbi látogatás alkalmával majdnem sikerült keresztül vinni, hogy egyik cuvée-je a híres kis kék tablettáról kapja a nevét... De erről többet itt ne essen szó - tessék megkóstolni... Nagy mágus, ez bizonyos...  )
Na és van neki egy tüneményesen jó fej boxer-kezdeménye, aki egy valóságos ördögfióka és - micsoda véletlen - Faust névre hallgat.
(Az alábbi képen éppen a sapkámat igyekszik legyőzni.  )
A történet másik szála, hogy Szasza leütött egy pár kísérleti (titkos összetételű ) damaszt pengét, amik nagyon jól sikerültek, de a maratásuk, a minta láthatóvá tétele, bizony nehézségekbe ütközött. Megkaptam egyet, hogy próbálkozzak vele, hátha jutok valamire.
Hát, mit mondjak - megizzadtam...
De végül (némi fekete mágia segítségével ) sikerült eredményt elérni. (A nehézségekről csak annyi, hogy a maratási procedúra kb. 40 órát vett igénybe, több fázisban.)
Ezt a kis pengét elvittem magammal legutóbb Villányba, ahol - tetemes mennyiségű borok elfogyasztása után - megígértem Donátnak, hogy készítek majd neki belőle egy kést. Valamikor...
A részletek tekintetében annyiban maradtunk, hogy a fekete domináljon, egy kis vörössel... Szó volt még egy vízszintesen hordható tokról is... A többi már az idők homályába vész...
Itthon aztán töprenkedtem és egyszer csak beugrott: Faust és az ördögien jó borok mellé "dukál" egy saját Mephisto!
És lőn.
A maratási eljárás során a penge egyben színeződik is, a képeken sajnos kevéssé látszik, de valójában a bronz és a fekete közötti átmenetekben játszanak a sötét részek.
A markolatnál a fekete dominál, kicsit "megbolondítva" némi vörösekkel. A penge felől: bölény szarv, fiber, vörös-fekete kő (meg nem erősített vélemények szerint ónix...), fiber, bölény szarv, aztán oryx antilop szarv. Ez utóbbi U alakban kimarva, és ebbe sellakkal stabilizált, 5 mm átmérőjű, hengeres bőr beültetve. A bőr átbújik a szarun, majd a végén egy thomson gazella szarvának legvége zárja le. A bőr a szavak között rugalmas.
A vízszintes tok módosult egy nyakban hordható tokra, ami egy szíjtáskában kapott helyet. (Varju Tomit is elsodorta a hevület - így lett az egyszerű kis késből egy komplett "szett". )
A tok marhabőr, rájabőr rátéttel, fűzött szélekkel. A nyakba akasztó bőr zsinór hosszúsága változtatható.
A szíjtáska is egyszerű fekete bőr, némi - a témához passzoló - domborítással, itt-ott egy kis vörössel, fűzéssel...
A záródás gomb-szerűen történik, egy ónix gyűrű segítségével.
Azt hiszem, jó kis "multikooperációs projekt" kerekedett. 
Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
